Internetes Irodalmi és Művészeti Kör

Lukács Mária versei

Lukács Mária:
Szeretlek, március

Boldog már a fészek alja,
szentelje meg nap sugara.
Lepkeszárnyak susogása;
virágokon ébred mása.

Havas fák ágain
megpihent a pille,
tündértáncát járta
kezemen keresztbe.

Gazdag lesz a termés,
élvezettel szedjük
majd lédús gyümölcsét,
zöld ágon mindenük.

Őszi lesz majd a barack,
hamvas húsában malaszt.
Egy fészekalj boldogság,
visszhangozza szabadság.

Hangjukat visszahozza
majd a szél fejünk fölé.
Mindig lesznek sóhajok
tiszta tavaszok ölén.


Lukács Mária versei

Lukács Mária:
Parázs szívek titka

A szabadság pillérén mi hidat építünk,
járhatóvá téve utunkat a Fény felé,
barátok, társak és szeretők, kik
karod közt ringanak, mint bölcsőjében
a gyermek, eleven test(vérek) tűzhelyednél
melegszünk, s lelkeink isszák bársony szavaid
és Te velünk együtt pillantásunkba veszel.

Mi új ruhát szövünk veled; tisztát és illatosat,
kézről kézbe adjuk kiszakított szövetét,
ami szikrát csihol lelkünk kandallójában.
Parancsa csak a szeretet, legyen benne
örök részünk, fényruhánkon láng a jel,
parázs szívek titkán fehéren és vörösen


Lukács Mária versei

Lukács Mária:
Oldás

Szélcsengő dallamán száll a Vég,
trillázik még sok szép remény,
s míg a távolságot bejárja
oldódik a szív melegén.

Zivatar jöhet, közel a tél,
remeg majd fagyos reggelén,
végesnek tűnő felhők táncán
szárnyal majd a Fény fellegén.


Lukács Mária versei

Lukács Mária:
Ibolya láng

Vágyunk illat, ibolya-tár,
avar öleli szirmát, vár,
lelkemmel hajoljak hozzá,
lélegezzem be illatát,
hisz virága lángra gyúlna értem!
Vigyázza szemem, kezem érinti,
földjét friss moha élteti.
Ereszkedj le ránk, itass át,
kegyelemből felszálló láng:
tisztíts, lángolj - eggyé leszünk!


Lukács Mária versei

Lukács Mária:
Harmónia

Nyári mező frissítő illata,
Édes harmatos szél fuvallata,
Szerető tested-lelked szép szava,
Telt kalászú búzaföld aranya.
Pipacsbimbók mosolyognak benne,
Búzavirágok lengnek felette.

Valami különös Fény és Erő,
Lágyan ringó és szívvel szerető,
Mézédes csókokkal ébresztgető.

Vágyak benne - szerelem - sóhajtás,
Egy mély lélegzet, örömkiáltás,
Piros pipacsszirmoknak elmúlás.

Körforgás, élet, búcsú, szép halál,
Itt végítélet megadja magát.
Csak képzeleted szül csúfos halált.

Béke, szeretet és harmónia,
Istennek áldás az ember fia.
Szeretet a földi létünk titka,
Így teljes a LÉT, a Harmónia.



HÍREK

Koday Laszló galériája
Kattints a képre!


Gyerek sarok:))) versek, mesék, mondókák
nézz be hozzánk! >>>



Másképp látók
Internetes Irodalmi és Művészeti Kör

Copyright 2006. Minden jog fenntartva



Másképp látók - Internetes Irodalmi és Művészeti Kör