Internetes Irodalmi és Művészeti Kör

Bemutatkozom - Kiss Norbert Krisztián

Mottó:
"Én nem arra vagyok kíváncsi, milyen mélyre hajolsz előttem.
De milyen egyenes derékkal tudsz megállni helyeden, legyen az
bármi amit csinálsz.
Végül az ember úgyis elnémul benned, s nem marad más csak Én.
Az Öröm."


Bemutatkozom - Kiss Norbert Krisztián

Fehér ruha

Fehér ruhában jött a tavasz,
csókját ízleltem mikor még hozzám se ért.
Csak álom szellőköntösén szűrődött át a dal,
mit csillagpor varázsként hintett rám az ég.

Fakadó harmatban ébredő világ!
Virágban nevető napfényittas, bódult szerelem.
Magfiát szereti magában minden élő ág.
Fehér ruhában villan a táj, csodálkozó szememen.


Bemutatkozom - Kiss Norbert Krisztián

Hűvös

Hűvös az ölelése ma este a szélnek,
mégis meg nyárestét idéz,
mikor a déli ragyogás izét
a fülledt éjszakába sóhajtják a virágok.

Kicsit hátrébb húzódtam a zajtól.

Nézem, ahogy megrészegült testek vonaglanak
és rángnak mámoros táncukban.
Féltükben a másikra várva, hogy az megmarja,
csillapítva éhségük a kéjre.

Majd aztán otthagyva egymást vérző sebbel.

Mond, hova tűntél Szerelem?


Bemutatkozom - Kiss Norbert Krisztián

Csendemben

Itt állok csendemben, s látom,
ahogy a fény megpihen hajadon.
Majd tovább szalad és hangodon
suttogja fülembe, várj.
Várj ítéleteddel!
Hisz napod még delelőn sincs,
de te már széttárod kezed,
hogy törvényt alkoss.

Odébb még az ország, hol a bölcsesség
fájánál megpihenj.
Tékozló ifjú.
Jöjj, táncra hív a végtelen.
Esküm csókom volt, mit megkaptál.
Hisz éltél s haltál már velem.

Hát itt állok csendemben.
S látom,
A fény kutatja és megleli önmagát szemedben.
Magára mosolyog mikor mosolyogsz.
Én vagyok tanúja, mikor szárnyadat bontod,
mert arcodat látom csendemben, arcomon


Bemutatkozom - Kiss Norbert Krisztián

Régóta Igaz

Már régóta hallgatom a Végtelen suttogását.
Hangomon szól.

Fiam! Tévedtetek!

Én nem téptem Prométheusz máját,
ki tüzemet lelte és vitte közétek
dermedt szobátokba, temetni félelmetek!

Én nem olvasztottam Ikarusz szárnyát,
ki szabadulván repülte az eget
és bátran fehér felhő felé emelkedett!

Én nem tehetek ilyet.
Mert képtelen vagyok rá.

Nincs testem, se kezem se lábam,
csak a szívem dobban lassan
Őszben és Télben,
Tavaszban és Nyárban.

Csak a hangom hallhatod
a madarak dalában,
csak az arcom láthatod
az Univerzum Igazában.

Fiam! Tévedtek!
Bárcsak mindannyin így hallanátok!
Miért is jártok görnyedve?!
Nincs is keresztfátok!


Bemutatkozom - Kiss Norbert Krisztián

Utam

Immáron feszes nyílvessző vagyok íjadban,
Mit ajzottál s célra tartottál minden pillanatban.
Most pedig idővel, kérem röptemet!

Hát célozz jól, senkit és semmit ne találj!
Szabad hírnöködnek ne parancsolj később megálljt!
Célozz jól, emelj a végtelen felé!

Zúgjon utam a buta törvényekkel dacolva,
rohanhassak hanggal és fénnyel karolva!
Mutass velem utat a horizontba!


Bemutatkozom - Kiss Norbert Krisztián

Életfa

Én még ott születtem,
hol kövér arányában ring a földeken
a magba zárt kenyér.

Én onnét származom,
hol távolból kéklő hegyek visszhangzák
a hallhatatlanok igazát.

Én azok közt jártam,
kik édes könnyük hullva táncolják
az érintetlen mezők lassú dallamát.

S te azt mondod vak vagyok,
pedig a sötétben is látok.

Te azt mondod süket vagyok,
pedig a csendben is táncolok.

Te azt mondod néma vagyok,
pedig én vagyok ajkadon a csók.

Te azt mondod nem változom,
pedig én vagyok szülőd s gyermeked.

Te azt mondod nem is létezem,
pedig én vagyok benned az ölelés.

S ha egyszer kérdezed, hol lakok,
hát tudd, benned is ott vagyok,
oh, benned is ott vagyok!




Nyitva

Látom, az eloszló felhőtest táplálja a fényt.
Majd az a hideg léghez ér,
hevíti és szelet szül. Mi avart kavar és fát ölel.
Levelek ezer táncával simogatja szemem,
végül bennem megpihen.
Mindezen szépség.
Látom.

Látom, álmomban repülni tanulám a mezőket,
mik magasak s oly színesek,
mint a káprázat itt.
Csak boldog játszótér ez testünknek.
Mert nem ez, de álmod, mit látva vágysz,
az vagyon az igazság.


Bemutatkozom - Kiss Norbert Krisztián

Szerelemben

Kavargó szeledbe kapaszkodó árva homokszem, én.
Ki, mikor arra libbentél,
alaktalan szerelemtestedbe szeretett,
s most szárnyadon táncolok.
Ha leejtesz, parti fövenyen tedd, kérlek!
Hogy belémivódhass ott, tenger sójaként,
miközben hullámkezed simogat.
Vagy dermedjek kristállyá égbetörő
hegyormon rekedve!
Onnét szórom majd világgá híredet,
prízmálva szivárványt.
De most, míg melletted vagyok,
én csak a virág, de te illata!
Én csak a bor, de te mámora!
Én csak a hajnal, de te harmata!
Én csak a férfi, de te annak otthona!



Bemutatkozom - Kiss Norbert Krisztián

Én Gyönyörűm

Oly távol most a hamar,
miben nem fáj más,
csak az idő.
Oly kevés minden perc,
ha nem forrhat vérem tüzedben,
mit lobbantottál,
mert e nélkül semmit sem ér.
Néma a dal, ha nem te dalolsz,
s csak süket fül hallja azt.
Szárnyam vagy és testem.
Repíts!
Mert én nem repülhetek felhők felé,
fejem hajtani öledbe,
Én Gyönyörűm!




Bemutatkozom - Kiss Norbert Krisztián

A Vésnök

Vésőt és kalapácsot adsz a kezembe,
hogy kőbe véssem a szavakat.
A márványfal él, dobog,
hisz Szívem az.
És már nem is fáj mikor magamba marom!
Mert az a te neved!
Szerelem.
Életnedv hull sebeimre,
mit Te adtál szemeimbe.
Köszönöm, hogy sírhatok!
Bennem zúgsz, kitársz, és én hagyom.
Hagy lássa mindenki, Te vagy az,
Ki vezeti vésnök karom.



HÍREK

Koday Laszló galériája
Kattints a képre!


Gyerek sarok:))) versek, mesék, mondókák
nézz be hozzánk! >>>



Másképp látók
Internetes Irodalmi és Művészeti Kör

Copyright 2006. Minden jog fenntartva



Másképp látók - Internetes Irodalmi és Művészeti Kör