Internetes Irodalmi és Művészeti Kör

Szabó Anita versei

Szabó Anita
HISZTÉRIA

Többé nem hallott semmit.
Utoljára a villamost,
Arcába csapta a szelet,
Hegyes cipősarkait
egy kirakat üvegébe mártotta
Elsárgult előtte a világ
elnémult a beton, ahogy futott
Úgy ment tovább tompán
a zajtalan hosszú utcán
Amíg ki nem fulladtak a házsorok.


Szabó Anita versei

Szabó Anita
HAZAFELÉ

két kulcs
mint halak
repkednek
kezemben
budai lazacfilé

belemenni a
szelíden görbülő
utcafénybe
eső utáni nap
színe tiszta
barna konyak
tavaszi
alkonyat

ódon szobor
érdes idoma
mintha
vakarózna
a kar
tónusizom rajt
a mohahaj

pillefű lengése
csiklandozza a
háztövét nem
itt lakom bár
ilyen lenne
egészen ilyen


Szabó Anita versei

Szabó Anita
TISZTULÁSOK I.

visszavonulok most
félre e félvilágtól,
rohadt gyümölcsöt
a nyár eltapos.

részeg lány ajtaja
tárva világol,
bezárod csöndben ajtaját,
– becsukod arcát is,
melyet könnye mos.

az élet lassan felhullámzik.
telik, érlelődik, és fényt vet
kibontja a titkot,
mint selyemgubó
a férget.


Szabó Anita versei

Szabó Anita
A MÁSIK

elővesz a régi
rettegés szíved helyén
labdát pattogatnak

eltűnik ajtóban rés
a ház fekete négyzetén
kattan el világos ablak

hogy előre vinni túl
kevés kit most látok
akkori magamnak

biciklin álmában
előre ér kit hátra felé
a többiek lehagytak


Szabó Anita versei

Szabó Anita
CSODÁLATOS MANDARIN
(helyzetdal)

bedobálsz sok fényes
érmet nem készül a
gyerekkori tabló

szerettél és mind elvitte
mint gyümölcs-gép a
zsebpénzed akkor

van azóta pénzed végleg
szórakozottan nézed
a padlót mikor épp

kiadja az egészet
háromnarancsát
a félkarúrabló.



Szabó Anita
LAKOMA

Két tálba választom szét
a világ összes gyümölcsét
nappal színe héjon éri
éjjel ízét rostban méri
vörös körte sárga alma
lilás füge meggyszínű eper.

Két tálba bontom szét
a héjat és a belsejét
viruló és elmúló
nyeri el nevét.

Így készítem el magamat is,
itt, a lakk-fekete asztal előtt
semmit nem mérlegelve,
a szőnyegen térdelve.

Nincs döntés már, és nincs súly
minden csak lényege szerint
választódik szét
felszín és belső közt
fennakadatlan különbség.

A földön fekve várom, hogy
a tárt ablakon át berepüljön
kanárisárga öröm
és köldökömből kicsipegesse
a magokat, amit neki érleltem.



HÍREK

Koday Laszló galériája
Kattints a képre!


Gyerek sarok:))) versek, mesék, mondókák
nézz be hozzánk! >>>



Másképp látók
Internetes Irodalmi és Művészeti Kör

Copyright 2006. Minden jog fenntartva



Másképp látók - Internetes Irodalmi és Művészeti Kör