Internetes Irodalmi és Művészeti Kör

Márton Levente versei

Márton Levente
Sok idő eltelt
 
Sokat vártam s kopogtam
A bizonyos fal alatt.
Sok idő eltelt,
Míg lelkem elszakadt.
 
Először csak néha
Mertem elhagyni s menni,
Új tájakra,
Másokat keresni.
 
Majd egyre többször s
Messzebbre jutottam
Ebben az új világban
Gyermekként kutattam.
 
Bár mindig visszatértem,
Már menni is vágytam
El innen, hol
Túl sokáig vártam.
 
S ha odatévedek, ma már
Csak ritkán nézek arra
E közénk ékelt,
Magányos falra.



Márton Levente versei

Márton Levente
Ha én meghalok

Ki fog
Összefogni sorsokat
És szerteszórni álmokat
Mondd,
Ki fog?
 
Ki fog,
Ha én meghalok
Sírni?
Nevetés közben
Könnyeket írni.
Ki fog?
Ki lesz majd velem?
 
Ha én meghalok
Megáll-e a világ?
Vagy örök kerékként
Forog majd
Tovább,
Ha én meghalok?


Márton Levente versei

Márton Levente:
Felesleges
 
Vagyok, mint
Mindenki más:
Óriás!
 
Részeg ura
A bornak, támasza
Az utókornak.
 
Zord oszlopa
Hazájának, saját
Rabszolga-sorsának.
 
Ittasa a
Szerelemnek, szenvedője
Szeretetnek.
 
Mestere a
Művelésnek, édes
Semmittevésnek.
 
S letört ága
Halálfának, feledett sora
Halotti imának.


Márton Levente versei

Márton Levente:
Elmorzsolt könnycsepp 
 
Érzéseim kusza.. 
Irántad, feléd -
Halmaza.
Meg nem értve
De szabadon
Rabságért könyörgő
Arcomon
Szabdalt ráncok
Tépett ajkak
Vérző szív mely
Kényes jajjnak
Halk szavára
Dobban, rezzen
Nincs mit tennem
 
Nincs mit tennem.




HÍREK

Koday Laszló galériája
Kattints a képre!


Gyerek sarok:))) versek, mesék, mondókák
nézz be hozzánk! >>>



Másképp látók
Internetes Irodalmi és Művészeti Kör

Copyright 2006. Minden jog fenntartva



Másképp látók - Internetes Irodalmi és Művészeti Kör