|
HAIKU - Pogány Zoltán
|
Egy napnyi haikuk
reggel ha felkelsz
ablakunk előtt csipog
minden fecskepár
gombázni megyek
a hegyoldalt ellepte
a felszálló köd
szalad a fiam
lobogó hajában két
légy is felakadt
poros út szélén
fűszál alatt sötétlik
egy bogártetem
a cseresznye hull
már fekete könnyekként
potyog a földre
oly rég nem láttam
négylábú szamarat itt
mind két lábon jár
elkéstem a buszt
hiába intek senki
nem áll meg nekem
messzi dáridó
hangja hallik jól van a
kocsma nélkülem
bagolyhuhogás
az égben válaszol rá
riadtan egy tyúk
sötét az utca
a vén szomszéd megbotlik
ahogy máskor is
|
|
HAIKU - B. Huszta Irén
|
Mint napraforgó
a szerencse mint
napraforgó forgandó
talán rámkacsint
Várakozás
duzzad a rügy bár
az ágon hó ragyog még
csak lesz új tavasz
Álom
Alszik örökre
Rózsaágyban a fiú…
Szerelmes halál
Nyár nyomán
szélborzolta fák
kopaszodnak amint ősz
jár a nyár nyomán
|
|
HAIKU - Puskás Kolozsvári Frederik
|
Haiku sorozat 2.
lehoztam neked
az égből pár csillagot
létrám te voltál
***
lázongva nézem
elfogyunk mint a pénzem
ki vezet népem
***
göröngyös úton
Európát igérnek
csak botladozunk
***
hőemelkedés
jelzi ha majd elmegyek
hiányom éget
***
szél szárnyán szállok
messze viszi sóhajom
csontig hatolok
***
búcsúzik a nyár
lágyan hulló esőben
oly szenvedélyes
***
szárnyas lovamról
csodálom a végtelent
új utat látok
***
villám fényében
az éjszaka egyszerre
megvilágosul
***
már mélyen alszol
csókod őrzöm ajkamon
leheletfinom
***
vakító könnycsepp
a napfényben fürdőt vesz
harmatos rózsa
***
kezedben sorsod
végtelen kapujában
csillagod vezet
***
körbe révülten
szerzetesek táncolnak
bentről szól a dal
***
ráncos törzseden
deresednek az ágak
őszít a magány
***
arcod sem rezdül
mikor elpusztul a föld
büszke kőszobor
***
lángol a gyertya
sírhantodon zokognak
égnek az imák
***
hogy is találnál
végtelen az óceán
olyan csepp vagyok
***
potyog a könnyed
hangod mégis megnyugtat
csepegő jégcsap
***
hogy igazodsz el
azon amit terveztünk
Istennek se megy
***
bármit megtehetsz
Isten mindent megbocsájt
nekünk nehezebb
***
szilánkdarabok
gondosan felsepered
levert képemet
***
porba hull fejed
tüzed mégis védelmez
bölcs öreg sárkány
***
nehezen gyógyul
számtalan fájó sebed
lábaink nyoma
***
legnagyobb kincsed
amit mélyen elrejtesz
szent forrásvized
***
magánéleted
örömét nem élvezed
nem élsz csak túlélsz
***
kudarctól ne félj
hogy nyernél az utadon
tapasztalatot
|
|
HAIKU - Placskó Lajos
|
Hiányzol
A vak homályba
Sírom nevedet! Kelek,
Fekszem. Nélküled.
Pillanat
Mint egy illatos
Pille hull le a földre
A rózsaszirom.
Zápor
Perzselő hőség.
Mint a feltörő sóhaj
Ered a zápor.
Szendergés
Éj anyám csillag
Mintás bársony leple rám
Borul. Álomszép!
Gyerekjáték
Mosoly önti el
Arcodat, ha gyermeket
Játszani látsz.
Intés
Cseppben a tenger.
Így látod egy tettedben
Egész életed!
Élet
Kezemből hűlt toll
Kerengve hull a földre.
Éltem is ennyi!
Puha fény
Gyertyám világa
Csorog arcodon. Látod?
A fényt könnyezed
Egymásért
Ködömben óvlak,
Elrejtelek. Mosolyod
Napjával éltetsz.
Szellő
Víz tükre fodroz.
Hajad szemedbe lebben.
Moccan a lomb is.
Erdei tó
Napnak tükröt tart
S felszíne borzong, ha
Szél simogatja.
A kör bezárul
Múltamba nézek,
Hogy meglássam jövőmet.
Jelenem rémít!
Hangzat
Zengj hát hegedű!
Eszköz vagy csupán, de mily
Gyönyörű hangod!
Vén fa
Kéregbőrén év
Évre metsz ráncot. Százéves
Varázsos táltos.
|
|
HAIKU - Pogány Zoltán
|
Emlékező-haikuk
Nem is emlékszem
fejemen mikor nőtt ki
az első hajszál
***
Soványka voltam
mégis rengett alattam
a vasalt kiságy.
***
Fényes is matt is
volt már a sok-sok reggel
a nap meg arany.
***
Az óvodában
minden reggel megölelt
az ovónéni.
***
Sok haverommal
száz meg száz fán dézsmáltuk
a friss cseresznyét.
***
Focizni akkor
volt a legjobb amikor
az eső esett.
***
Az iskolámat
minden nap látom ma is
csak kopottabb lett.
***
Málnaszem esett
a földre mellette egy
bogárka mászott.
***
Ingem foltoztam
mikor jött az őrmester
és szalutáltam.
***
Harmatos vizes
lett csizmám mikor
gombázni voltam.
***
Egy barna lányka
ruhája úgy szállt felém,
hogy máig suhog.
***
Ezüstből készült
ez az egyszerű gyűrű
mit lányom viselt.
***
Egy korhadt ágon
mit még én törtem ketté
megült a moha.
***
Nem is emlékszem
fejemen mitől nőtt ki
az első ősz szál.
/Szádalmás, 2006. április 11./
|
|
HAIKU - Puskás Kolozsvári Frederik
|
Haiku-sorozat
dermedt pókerarc
szakszerű diagnózis
lassú fagyhalál
***
gyöngypatyolat tél
vizet árasztott a szél
végleg elmentél
***
csepeg az eresz
alatt a nedves orrom
ezt is elkaptam
***
sárban totyogok
nem ég lámpa az úton
sötét karácsony
***
egyedül vagyok
az ünnepi oltárnál
faképnél hagytál
***
szent ereklyénk lett
levágott jobb kezedből
maroknyi székely
***
szent arca sápadt
holdfénynél ezer árnyék
keresztet vetett
***
belédkóstoltam
finom barack ízed van
haikuírás
***
értéket lelni
rohanó világunkban
röpke költészet
***
veletek vagyok
íme megleltem hazám
páratlan sorok
***
őrizd magányod
majd házad lesz a sírod
én inkább írok
***
Föld Hold csillagok
Napot majd én hozok így
lesz világképem
***
pörgök egyetlen
csillag körül nekem szól
szférák zenéje
***
haton az úton
hetedik magam leszek
a te gyereked
***
igazgyöngy szemek
vékony életfonalon
nyakláncod vagyok
***
fiad szemében
ragyog a szereteted
megtaláltalak
(2007)
|
|
| |