Internetes Irodalmi és Művészeti Kör

Bemutatkozom - Nagy Ernő

LEGYEK GYANTA

Fenyőtörzsön karcolt
ék alakú vájatból
csendben csordogálok,
lassan összegyűlve
jót tenni vágyok.

Dől belőlem a szó
csak legyen értő párja,
kis ónvödörben
tegyen el magába.

Legyek gyanta
a hegedűvonóra,
öröm húzzon nótát
minden víg napunkra.


Bemutatkozom - Nagy Ernő

ESTÉNKÉNT

Esténként sokszor elcsendesül a lélek,
megbocsát mindent és mindenkinek.

A tengernyi harag sziklának nem csapódik,
fövenyre csendesen hullám nélkül folyik.
Felnéz az égre az örök Mindenségre,
elfekszik szelíden, apró dűnékbe.
- Sötét foltot hagy a partra érve.

Áldott napsugár, ezt gondosan szárítja
- elpárolog, -dús levegőként: repül a magasba!

Elszáll a harag is,- majd visszahull,
mint megújulást hozó éltető eső,
a szeretet körforgásában, állandósult: Erő.

Szeretném ha tudnék mindig, mindent megbocsátni,
ha bírna szívem mindennap, újra megtisztulni.

Csendes órán őrizzem, az Élet Reménységét:
a Feloldozás örök Ura, adjon: Belső-békét!


Bemutatkozom - Nagy Ernő

GYERMEKKORI NYARAK
( Szikszói Emlékek)


Régi gyermekkori nyarak:
emléke, máig megmaradt.-
Mikor mogyoróbottal, cérnával,
hajlított gombostűvel
fogtam a halat.

Kerékpározni eleinte
csak a váz alatt tudtam,
kicsavart testhelyzetben
nagyokat buktam.

Később mikor
már jobban ment,
a vázra is felálltam,
mutatványként menet közben
mérleget formáltam.

A Bársonyosban
s a Hernádon
fürödtem napokat,
karaj zsíros kenyérből
ettem nagyokat.

Estére nagyanyám
mindig hazavárt,
tette elém, - házikenyérrel
a finom vacsorát.

Aztán mosdani kellett:
fürdés után - érthetetlenül,
ágyba bújni tisztán, - imádsággal,
időben: rendületlenül!

Kelő nap után
- egy kicsivel,
a csordás kürtje előtt percekkel,
- kelni kellett!

Ablakban könyökölve,
szemeimet megdörzsölve:
a világért ki nem hagyva,
hogy vonul el a sok tarka,-
csengve, bongva, kolompolva.



Köztük volt a bika.
A félelmetes fekete,-
rémes szarva felért:
egészen az egekbe!

Így kezdtem el a régi
falusi nyári napot,
mosdás után tejeskávét:
csak fésült gyerek kapott.

Aztán futás, mert
még valami kimarad,
óra nélkül tudtam
az idő gyorsan halad.

Egyet gondoltam, -
máris mennem kellett,
keresni a pincék között
újabb verébfészket.

Sárban tapicskolva,
lepkét kergetve,
kimentem focizni
a Szíjas gyepre.

Hazafelé alkonyatkor,
sötét ült a tájra,-
fáradt kezem s lábam:
vágyott tiszta ágyba.

Kelepelő gólyák között,
a réten átvágva, –
sietnem kellett,
ezt gyomrom is kívánta.

Este langyos tehéntej
oltotta szomjamat,-
így teltek el Szikszón:
a gyermekkori nyarak.


Bemutatkozom - Nagy Ernő

MIKOR A LÉLEK FÁZIK

Mikor a lélek fázik
olyan borzasztó, hogy
szavakkal le nem írható.

Lehet forró nyár,
vagy télen, fűtött szoba,
meleg gyapjútakaró
sem melegít soha.

Reszketünk és
szakad közben belül
megfoghatatlan
furcsa hó,
mikor a lélek fázik:

Lesz belülről, minden
- Jeges, opálos, fakó.


Budapest, 2003. 11. 13


Bemutatkozom - Nagy Ernő

FOLT MARADSZ

Szembe jöttél velem az utcán
amúgy „régiesen”,
farmerban, pólóban
járásod légiesen.

Lépteid rugózva: tornacipőben.
Hajad őszbe fordult
utánad lebegve,
emléked összetolult:
Mélyen a szívembe.

Láttalak valahol: az ifjúságomban,
fogtam kezed is,
abban a: Buliban.

Arcod visszanevet: fiatalon rám,
talán te voltál
ki akkor: engem várt?

Esetleg: „Az a szombat esti lány,
aki újra várna rám”,
a régmúlt időkben
sandán nézett rám.

Nem hittél magadban,
s bennem sem igazán:
elsiratom ifjúságom
az út szálló porán.

Festetlen szád édes csókja
többé nem vár,-
Folt maradsz már:
Életem rongyos ruházatán…


Bemutatkozom - Nagy Ernő

REMÉNY

Jobb
hajótöröttnek
lenni
a boldogtalanság
szigetén,-

Ahonnan
van
elvágyódás
és őszinte
remény,-

Mint
kormányos
nélküli
hajón
hánykolódni,-
az élet
tengerén!


Bemutatkozom - Nagy Ernő

BEREGBEN

Itt Beregben most
csendes a táj,
két évvel,
a nagyvíz után.
Az emberek
barátságosak, csendesek
hittel bírták ki,
míg elmúlt a rettenet.

Árvíz lepte falvakban
állták a sarat,
beérve annyival
mi éppen megmaradt.
Romos házak között,
kert és jószág nélkül,
nehezen hitték el
az ég majd újra kékül.

Jánd, Gulács,
Tivadar és Tákos
a Mezítlábas Notre Dame-os,
újra várt most.
Hallottam a történetet
a Turul madárról,
a szűk ablakon át
ráeső fényes napsugárról.

Néztem örömmel a sok
egyforma, újjáépült házat,
a csendes és szép
Beregi tájat.
Láttam újat is: Beregdarócon,
- Református Ifjúsági Házat.
A gyönyörű térségben
hittel épült várat.

Csodáltam az emberek
meghitt szeretetét,
ami a próbatétel közben
sem tört szét.
Összefogott az Ország
Isten segedelmével,-
hogy egymás iránt a szeretet:
Soha ne fogyjon el!


Bemutatkozom - Nagy Ernő

PÁPUÁK FÖLDJÉN

Itt nincs testvér,
sem jóbarát, sem jóakaró.
Nem vár rám kereszt,
csak fájdalmas karó.

Arra húznak fel,
fejem-koppanásig.
A kannibálok lógatnak,
lelkestől parázsig.

Megesznek, felfalnak,
csontomat szétköpködik,
tart a múlatságuk,
hajnali ködig.

Napkeltével, ki
jól végezte dolgát,
mormolnak utánam
hárman pogány imát.


Bemutatkozom - Nagy Ernő

BELSŐUDVAR

A harmadik emeleti gang
és lelke korlátján,
átbukott Karcsi.

Belsőudvar csendjét,
törte zuhanása,
végső nagy durranása.

Test és lélek szótalan,
feküdt hontalan,
a néma udvarban.

Sem itt már,
s még nem odaát,
utoljára mozdította
összetört arcát.

A ház népe összefutott,
minden emeletre jutott,
bámész nép

Megérkezett a
mindenkit ámulatba ejtő,
hullaszállító, rendőr
és mentő.

Harang helyett a
szomszédasszony szólt:
Marcsi legalább
menj le nézd meg!

Miért pont
most épp?
Hisz míg
élt sem volt szép!



HÍREK

Koday Laszló galériája
Kattints a képre!


Gyerek sarok:))) versek, mesék, mondókák
nézz be hozzánk! >>>



Másképp látók
Internetes Irodalmi és Művészeti Kör

Copyright 2006. Minden jog fenntartva



Másképp látók - Internetes Irodalmi és Művészeti Kör