Internetes Irodalmi és Művészeti Kör

Csata Ernő versei

Csata Ernő:
Ádám apó meséje


Élt egyszer
istenek kertjében,
idők hajnalán,
Ádám apó,
valamiféle,déd-dédnagyapám,
s vele rótta
ösvényeit Édennek,
szülőistenek boszorkánykonyháján
kiklónozott,
meddő,déd-dédnagyanyám.

Az idő,ahogy mondani akartam,
még csak vánszorgott vontatottan.

A kiadott parancs,a tiltás hiába,
ha ott csüngött,virított az alma.
Enki isten anyókám fülébe súgta,
a tiltott gyümölcsé a tudás fája.
De az asszonyi kiváncsiság mire haladott,
bűnbe vitte párját s az almába harapott.
Villanásnyi idő s elméjükre fény hullott,
pír futott arcukra szégyenükben,
ahogy egymásra néztek és észrevették,
hogy nem is egyforma a nemiszervük.

De az idő,ahogy mondani akartam
itt már iramlott gyorsabban.

-Istenem,
mit tettünk,
termékeny
emberekké
lettünk.
Füvet azonnal,
fügefalevelet,
takarjuk be
gyorsan,
amit még lehet.-

De az idő,ahogy mondani akartam
itt már elrohant galoppban.

Isten haragja,
örökre
ránk szórva,
veríték életünk,
esendő
a végünk.
Kurta lett
gyönyörünk,
s fájó
a szerelmünk.

Az idő pedig,ahogy mondani akartam,
itt már relatív lett minden pillanatban.

(2001)


Csata Ernő versei

Csata Ernő
Tavasz

harmatba roskad
hűvösen ránk lehel
dereng a hajnal
zubogó fény ölel
virágos szoknyája alá
pajkosan nyúl a szél
millió szirom közt
szerelem kél
hajnalok között
még fázik az éj
bóbita felhőben
fodroz a kéj
ködösen ébred
rügybe szökken
a zsenge táj
virulva szeppen
arcunkhoz simul
illata bódít
lenge csókjával
ismét meghódít


Csata Ernő versei

Csata Ernő:
Szent Anna-tó
...a legenda nyomában



Volt egyszer, volt egyszer,
két rossz testvér gazda,
két testvér gazdának,
két gyönyörű vára.
Egyik volt Büdöskőn,
ura ravasz Sándor,
másik volt Csomádon,
ura gonosz Gáspár.
Sándorhoz vendég jött
csillogó hintóban,
kapzsi agyát fúrta,
a hintó maradjon.

Mulatságot rendez
és reggelig isznak,
a vendég veszíti
hintóját s lovakat,
aztán bátyjához hajt
a kockán nyert hintón,
ölje azt irigység
a csomádi ormon.
Az fogadást ajánl:
- hogy egy napon belül,
szebb hintója lesz majd,
kerül, mibe kerül.

Tizenkét szép szüzet
falvak beszolgálnak,
tizenkét szép szüzet
a hintóba fognak,
a tizenkét szép szűz
nem tizenkét kanca,
a hintó nem mozdul,
térdre esik Anna.
Csattan az ostor is
patyolat orcáján,
csurran a vére is
a szép pisze orrán.

Megátkozott legyen!
-égig ér sikolya-
szüzek ostorának
szívtelen gazdája.
Megfogant az átok,
jóságos az isten,
tüzet köpött a föld,
eltűnt benne minden.
A kráterbe víz gyűlt,
kristály forrás vizek,
víz tükrén úszkáltak
fehér hattyú szüzek.

A tizenkét hattyú
kiúszik a partra,
a tizenkét hattyú
a tollait rázza.
Tizenkét hattyúból
tizenkét leányka,
közülük a legszebb
a szépséges Anna,
ahogy a Hold feljön,
tó tükrében fürdik,
fohászt mond az égnek,
s kápolnába tűnik.

(2010. július 26.)


Csata Ernő versei

Csata Ernő:
génüzenet


ereimben
Tejút fájó dallama
halántékomon
csillagösvények
Orion szarvasűző hava
paták taposnak
legendás vitézek
gyakorta
sámán dobok
pergésére ébredek

(2006 február )


Csata Ernő versei

Csata Ernő:
Ősi kapocs

..*.Mario Alinei : Ősi kapocs c.könyve nyomán

Ügyeskedem
székely vagyok,
örömömben
fát faragok,
ősök róják
kopjafámat,
életfának
kapufámat.

Keservemet
kőbe vésem,
rovás jelét
alig értem,
toscanai
nagy harangok,
üzenik,hogy
jó helyt járok.

Akár gyula,
akár kende,
életfánkat
elültette,
sírhalmaik
ösvényein,
megtalálnám
testvéreim.

(2006 március )


Csata Ernő versei

Csata Ernő:
Csíksomlyón

Pünközsdkor itt,
az ős, a juss,
a gyökerek földjén,
róvásos üzenetek titkai
szivárognak zsigereinkbe,
hetedhétországot
megjárt apáink
keserű imái, az ősnyelven
pezsdülnek génjeinkben.
Millió akarat hulláma
ring a fényben,
mert tűzokádó
hétfejű sárkányok
lángcsóvái,
nem nyeltek még el.
A felkelő fény
kozmikus zenéje,
csángók ősi dala
lüktet csodára,
s új reményt áraszt
égi szikrája,
ahogy hömpölyög
a rózsafüzérben,
a sok keresztalja.


Csata Ernő versei

Csata Ernő:
Füreden


Hajnali álomban, hindu imában,

egy ősi szellem sejtelmes ruhában,

átlebbenne savanyúvíz kúrára,

hűvös, csobogó forrásból kortyolna.

Enyhítené baját mesével, verssel,

fájó szívét, mi színültig keservvel.

Sok levél a fákon, könnyedén zizzen,

Tagore lelke, amíg tovalibben.



Nyári hőségben, mikor megszomjazom,

legtöbbször a Kossuth-forrásból iszom.

Gyorsan feledném, hogy miért is teszem,

emlékeimbe sújt a történelem.

Agyamban a csapongó gondolatok,

már toborzó nótákat dúdolgatok.

Lelkemben tombol a keserű gyászom,

a hősies aradi tizenhárom.


Női szívekben egy régi vágyálom,

táncolni kecsesen egy Anna-bálon.

Lépdelni díszpalotást régi erény,

fordulni báli keringőn könnyedén.

A művészek, költők múzsája Füred,

még szellemük rezdül, a múltjuk éled.

Messze innen, távol a világ szennye,

ez aranyemberek bújó-szigete.


Fájó szerelmek aranyember útján,

itt a Jókai-kilátóról aztán,

kitárul szépen Balaton csodája

fentről, Tamás-hegy tündöklő varázsa.

Harangok búgó hangján, zöld díszletben

ismétlődik újra meg újra, szebben,

egy ősrégi tájnak csalogány dala,

Balaton-parti, régi szimfónia.


Tagore sétányon a szürkebarát,

Újkenyér havában itatja magát,

rizling és tramini, csorog a nedű,

sátorok hűsében sem olyan könnyű.

A hőségben összemosódik a táj,

ha kancsószámra folyik a muskotály.

Az hírlik Füredről:- borok városa,

e gyönyörű vidéket, isten áldja!



(2010 február)


Csata Ernő versei

Csata Ernő:
pirkadat

hangok koppannak
gyér foszlányokban
magányom tükrén
csörömpölve
betűszilánkok hullnak
hasadó hajnal
arcán
vajúdó fájdalmak
síró álmom
ölébe kapja
fürösztené
harmatok vágya
belesóhajtok
újra
a szürke mába

(2006 február )


Csata Ernő versei

Csata Ernő:
sóhaj


mondd
mennyi örömtörmelék
röpke életünk ?
elfér-e benne
törékeny szerelmünk ?
pihe lepke,
szemtelenke,
konok lelkünket meglepve
ha
belepottyan életünkbe ?
ne riadj,
csupán éltető
bársonyos illat,
amit
itt felejtett
a múló alkonyat.


Csata Ernő versei

Csata Ernő:
a csodaszarvas

hány földje
s hány hazája
volt Hunortól máig
az üngürüsznek
idők sűrűjén
gazok rejtekén
hány helyén
próbálta gyökerét
ezen istenverte földnek
álmából
hányszor riasztott
tündöklő vadat
hívén
hogy égi jel
s isteni akarat
ami
annyiszor csak remény
s felszálló tünemény
maradt
hányszor ment neki
a nagy hegynek
s lett imádója
más
új istennek
gyökértelen vagy
hazádban
mondod
de nem vagy egyedül
a Kárpátok lankáin
a csodaszarvas
álmaidban egyszer
talán
lábaid elé terül

(2004)


Csata Ernő versei

Csata Ernő:
Hirosima

kis világomban
forrong a lelkem
hiányzó írásjelekkel
mondatok elején
a kicsi betűkkel
itt-ott néma emlékek
melyekben égig érnek
a torzszülött vétkek
ahol az élők félnek
s egy időzített bombát ér
az emberi élet
ahol eszmék vélt igazán
robbannak értelmes mondatok
s a rímek is mind nyomorékok
ahol múló dallamok szállnak
s fölötte ájult szellemek rángnak
az emlékezések
ahol csupa tőmondatok
néma percek
fájó elmúlások
őrület utáni megbánások
ahol áhitatra hív
a harang szava
hogy ne legyen
a jövőnk
Hirosima

(2005. augusztus)


Csata Ernő versei

Csata Ernő
a siralom falánál

Ábel és Kain
zsidó s palesztin
ha ülnének
színarany glóbusz tetején
s az öröklét szent titka
rejlene a mélyén
akkor sem érteném
miért kell kiomoljon
annyi vér
csak
hogy eldöljön hol a határ
kinek a
házán
telkén
szívén
szárad majd a sár
ma még
tépik szívét
nyúzzák lelkét
szétbombázzák
védtelenek földjét
de miért ?
ha
ezer könnyel
ezer kőre
annyian már
rávésték a békét


Csata Ernő versei

Csata Ernő:
porszem

ahogy élsz
ahogy írsz
s mesélsz
porszem
miért hull
parányi szilánkra
gyönyörű fényzuhogásban
kettő
pár lehet
bolyongó porszemek
s az álom
túl
a sűrű homályon
c-dúr
akár
a-moll
lehet
szimfónia
mindenáron

(2003)


Csata Ernő versei

Csata Ernő
Zenélő kút
(Marosvásárhelyen)

Valami sejtelem
régi emlékekben,
valami rejtelem
évek forgószelében
mindig összetört.
Pincék mélyére némult
ősi dallamok,
zenélő kút
csacsogó hangja,
fájó szívekbe hullt.
Bodor Péter álma,
muzsikája,
belehalt egy sziget
nagy nyugalmába.

Szép álmokból
sarjadt,
magasztos vágyak
szellemi szárnyalása,
köd előtte, köd utána,
sarlós, vörös lobogók
istenkáromlása,
lassú fogyásunk
agóniája,
zenélő kutak
sorsa riogat,
lesz-e fény,
lesz-e hit
a megmaradásra?

(2007 március 15 )


Csata Ernő versei

Csata Ernő:
öröklét

a mindenség
voltunk
az Ige
s a semmi Egyben
időtfaló
teremtő Tűz
magunkba rohanó
forrás
vagyunk
valami feketelyuk
koromsötétjében
időszálon
hurok
és leszünk
isten tenyerén
kétágú fénymag
örökkön vibráló
idő

(2006 április)


Csata Ernő versei

Csata Ernő:
A szülőföld parancsa

Élj meg,ha tudsz ...
Két karodon kivül,
más nem ölel,
mindegy merre nézel,
keletre vagy nyugatra,
oltárod mindörökké
a magas Hargita.

Igyál,ha szomjazol,
egy kortyot,hűs forrás
fortyogó vízéből,
tüdődet szívd tele,
suhogó fenyvesek
friss levegőjéből.

Kérges tenyeredet,
ha megköpted,
szegezd tekinteted
a magasságos égnek,
s csapj oda fejszéddel
a sűrű erdőnek,

majd kiderül,
mi marad lábon,
hány élet fészkel
a reccsenő ágon.

Élj meg,ha tudsz ...
kissebbségi sorsod
bezúzott ablakára
jégvirágok rajzolják
párás jövődet,
de ne csüggedj,

a termető isten,
lábaid alá e földet
neked szabta,
hogy ide hullasd
könnyeidet,ha már
nem bírod fogcsikorgatva.

Légy Varga Katalin,
tatár szemében csípős paprika,
janicsárnak végvár,
Zrínyi kivont kardja,
habsburgnak Mátyás
Bécsbe vonulása.
Légy Hunyadi, nyeregben,
déli harangszónál érezzed,
hogy bátor szívedben
Nándorfehérvár,nem esett még el.

Élj meg,ha tudsz ...
egyedül,kényszerítve,
bizonyosságod a remény,
s tarisznyád mélyén
a szalonna és vöröshagyma,
kupicádban a szilvapálinka.

Boldogulj egy életen
Árpád birtokán,
s földed,ha csak kórót terem,
maradj te a gáncs,
szúrós bogáncs,
elhódított telkeken.

Szívedet s tested gerincét,
egyenesen csak te tarthatod,
amíg imádat mondhatod,
s szabadon lakhatod,
ne add fel soha,
végleg a honod.

Irtani,ha akarnak,
gyújts lármafát magadból,
hogy az isten is rád figyeljen
a végtelen magasból.

Élj meg, ha tudsz ...
Idegen földön is.
Ármány gyűlölet, ha elűzött
vagy elcsaltak hiú remények,
magadba hordozd az emlékét,
dalok közt ringatott bölcsődnek.

Ne feledd, Bólyai Farkast és Jánost,
teremts te is a semmiből
egy új,értelmesebb világot.
Légy Kölcsey,Arany,Ady,
ne sajnálj egy darabot,
szívedből a világnak adni.

Ne ragadj végleg a múltba.
Ennyi áldozat után,
megfáradva,
ha úgy érzed eltipornak,
maradj meg akkor is,
legalább gyomnak,

kiirthatatlannak,
allergiát hordozó parlagfűnek,
de rögödhöz maradj meg,
akkor is hűnek.

Élj meg,ha tudsz ...
Ökölbe szorult kezedet
mára zsebre vághatod,
ültess inkább ablakodba
muskátli virágot,
s engedd szívedbe a világot.

Élj meg,ha tudsz ...
elhagyva,magadra,
testvéreidtől nyíltan megtagadva,
Hadak útjáról Csaba fáradt serege,
ha szívedben egyszer megjelen,
egyenes gerinccel kiálthasd : jelen!


Csata Ernő versei

Csata Ernő:
Adjon a teremtő
...Újévi kivánságok


Bort, búzát, békességet,
jó embernek tisztességet,
erőt, egészséget,
legénynek szép feleséget.

A női vágyakhoz
elegendő kérőt,
ne a Potemixtől
kapjuk a férfierőt.

Szoknyapecérnek
szemére hályogot,
ne lesse folyton
a gyönyörű combokot.

Lábizma gyengüljön
folyton, ne járjon
képzelete mindig
a Venus-dombon.

Kacér asszonynak
nőjön meg a hátsófele,
szomszéd férjeknek se
legyen hozzá kedve.

Házastársaknak
számtalan gyereket,
ne a kinaiak lepjék el
a munkahelyeket.

Soföröknek
járható utakat,
s az utak mentén
gyönyörű lányokat.

Bányászoknak
kérjük az égtől,
óvja meg őket
a bányalégtől.

Orvosoknak
minél több beteget,
hálapénzből
tömjék a zsebüket.

Könyvelőknek
jól menő cégeket,
készítsenek dupla
pénzügyi mérleget.

Politikusoknak
fekete pléhpofát,
szégyentelenebbül
lophassák a hazát.

A mezőnek
májusi esőt,
állatainknak
füves legelőt.

A hazának békét,
bölcs vezetőt,
sokkal több életet
s kevesebb temetőt.

A kisembereknek
ne adjanak semmit,
mert ha adnak
elvesznek kétannyit.

(2008 január 1.)


Csata Ernő versei

Csata Ernő:
születésünk

fény hull
parányi nyalábban
véletlen
kromoszóma nászban
űri álomból
örök árnyékból
ránk dereng
a bolyongó mosoly
zeng bennünk,
toporzékol
a csecsemő sikoly
s egy fájó
isteni akarat
lüktető
kozmikus daganat
végképp
a vállunkra ragad

(2003)


Csata Ernő versei

Csata Ernő:
Farsang

Maszkok
lopják hópelyhek örömét,
toporognak lábtörlőmön
álmatlan remények,
lépnék át ajtóm küszöbét.
Mókára
riad a hajnal, újra
sötét, mély álomból
pirkad a szerelem,
bódultan hunyorog a Napra.
Ezerév
öröme,bánata, álmainkon
elnyűtten táncol,
negyven nemzedék
lelke sír a hegedűhúrokon.
Tűzben
vacog a szűkülő éj,
a lángok vörösbe csapnak,
valahol ég és föld peremén,
a sötéten átszivárog a fény.


Csta Ernő versei

Csata Ernő:
A részeges imája


Teljen be a pohár uram és adjad,
ha lehet, holnap is hagyjad, hogy bűnbe
essek, oltáridhoz, hordóim
közé, én épségben lejöhessek.

Újra érinthessem a véred kelyhét,
hordók csapján lehűthessem ujjaim
begyét és rajta hagyjam sorban
a kezem nyomát, úrvacsorához

meghívjam a komát.Az asztalhoz én
is, közelebb férjek, ha morzsáidból
nem is, véredből részesüljek,
hisz jól ismertek: nem vagyok én más,

mint bűnös lélek, szőlőhegyi kocsmás.
Bocsáss meg nékem, hogy a képet sokat
rontom, véredet a hordóból
naponta kiontom.Kísértésbe

-félek - ne kergess engem, mert napjában
élek testeden és véreden, mikor
asztalodnál állni sem bírok,
-akkor ülök, és ahogy így züllök,
érzem: nemsokára megüdvözülök.



Csata Ernő:
A Balaton partján


A fonyódi parkban
levél sem rezdül,
a nagy forróságban
áldás hava pezsdül.
Szellő alig legyint,
a túlpartról Badacsony int,
szőlő kacsint.
Hajónk csendesen indul,
vízreszáll,
alant csacsogó hableány
fodrain ring,
ölében millió vágy kering.
Alattunk ritmusa mormol,
lehetne vánkosa borból,
muskotály, kéknyelű táncán,
surrannánk boros tó árján.
A szőlőhegy hívogat: - jöjj el,
kikötő árnyéka átölel.
Útjai tőkék közt járnak,
hűvös pincéi megtréfálnak.
Borkóstoló után,
aki a pincéből még felér,
a zsíros kenyér annak
aranyat is megér.
Lila hagyma gyűrűkre
hullik szét,
dülöngélek a napon,
a teringettét!
Ujjaimon a kulacs füle,
egy kis hordó bor
kutya füle!


Csata Ernő versei

Csata Ernő:
Advent

Jöjj el, várva várt
lelkek vigasza,
szeretni vágyás,
konok szívekbe
irgalom, megbocsátás.
Jöjj el közénk,
magasztos égi áldás,
ajkon viruló
öröm kiáltás.
Sűrű ködbe burkolt
gyűlölet,
sötét vakság,
ne kísérts,
most, a gyertyaláng
értünk, bennünk,
velünk lobog,
amíg, millió szív
a nagy csodáért
egyszerre dobog.



HÍREK

Koday Laszló galériája
Kattints a képre!


Gyerek sarok:))) versek, mesék, mondókák
nézz be hozzánk! >>>



Másképp látók
Internetes Irodalmi és Művészeti Kör

Copyright 2006. Minden jog fenntartva



Másképp látók - Internetes Irodalmi és Művészeti Kör