Internetes Irodalmi és Művészeti Kör

Utasi Hajnalka versei

Utasi Hajnalka
K i k e l e t

Kalász szőke haját fésüli a tavasz.
Néhány szál összedörgölőzik,
Vihogva csiklandozza arcomat.
A nap elgémberedett, agg karjait
Nyújtogatja, nyújtóztatja,
Méregeti erejét,
Pajkosan ki-ki kukucskál a felhők
Muszlin fátyla mögül.
Tehetetlen téli álma
Nehezen tűnik égkék szeméből.
Csivitelő reggelt, illatos földszagot
Permetez a kertekre, mint
Kertész kannája a szomjazóra.
A csend megmozdul,
A színtelen némaság
Tavaszba fordul.
Zöld, sárga, piros, kék és fehér.
Ha sokáig szemlélem
Szivárványszín maszattá változik,
Melyet nem suta ecset pöckölt
Az élő vászonra.
Lélegzem, illatozom, a külvilág
Bársonyosan ringatózik,
Zümmög, vibrál, cirip-csiripel a levegő.
Gigászi váza a táj, telis-tele
A kikelet bokrétáival.


Utasi Hajnalka versei

Utasi Hajnalka:
Édesanyámnak


Gyöngy és orgonavirág arcocskák
Mosolygós, kerekre nyílt szempárjával
Bámullak édesanyám, mint a
Világ nyolcadik csodáját !

Szíved jósága terjedelmesebb a kínai falnál,
S hatalmasabb a gízai piramisok
Felhőkbe ráncolt süvegeinél.
Nem érdemlem kényeztető,
Simogató aggódásod,
Hóbortos óhajomat kémlelő tekinteted !
Ú g y v á g y o m
Felnőni törékeny tulipán szirmú lelkedhez,
Megölelni, ha keserűség, balsejtelem kínozza !
Eltoporzékolnám a bántó órákat !
Száműzném csúfolódó betegséged,
Szomorúságot hordozó könnyes képzeteid;
Tűnjenek, mint ablaküvegre lehelt párakép !
Ma, Anyák Napján, különösen megérint,
Gombócot gyúr torkomba a szótlan érzés:
Mennyire szeretlek É d e s a n y á m !

Gyöngy és orgonavirág arcocskák
Mosolygós, kerekre nyílt szempárjával
Bámullak édesanyám, mint a
Világ nyolcadik csodáját !


Utasi hajnalka versei

Utasi Hajnalka:
Röpsorok a magyar nyelvről

Keresztvíz alá tartja szellemünk,
Hangokkal, hangzókkal formálja jellemünk.

Dallamára ringat édesanyánk,
Ölelve ejnye-bejnyézik nagymamánk.

Kérésére halkul a szél,
Ásítását elnyomja a fény,
Kitárja hosszú pilláit az ég.

Magyarságunk égig érő paszulya.
Édes-bús csoda !
Születünk, s elmúlunk soraiddal.


Utasi Hajnalka versei


Utasi Hajnalka: A bohém

A tél bohém festőművész,
Hideg mozdulatával
Angyali fehér palástot ecsetelt a fákra,
Kápráztató-tisztaság örömet.
A csoportosuló “násznép” láthatóan nemes:
Rizsporos parókában parádézik.
Hölgyek, Urak !
A dér csipkedi hosszú tincseiteket !
A Zagyva hídján túl látom
Vén szakállas barátom:
Összerezzent a kamasz szél !
Látod, én is vacogok.
Gyere, dideregjük együtt a
Telet ünneplő táncot !


Utasi Hajnalka versei


Utasi hajnalka: Parafrázisok
József Attila köszöntésére

Bolyongok

Az alkony köves utcáin kik járnak?
A barátok tartalmas viták üde ízével várnak.
Lelkes igazságérzettel, küzdelmes érvekkel várnak.

Balra vezet az út vagy talán jobbra?
Ki bizonytalan, világosságot küldök azokra.
Csak az értelmetlen elől vágyom fel, a csillagokra.

A jó, az emberség által formált csapáson menni.
Sorsom, őszintén, hazugság nélkül szeretni,
Tisztesen élni, értéket nyújtva szeretni.


Ülünk egymás mellett

Vállunk reszkető íve összerebben a padon.
Közös erünkben bolyong a vér hallgatagon.
Vagyonom, utolsó vacsorám odaadnám néki.
Ugyan akarna velem, csak velem, örökkön élni?
A jelenben selymes pírral simogat szerelme.
Gondolatunk táncában halk és tiszta lelke,
Kristályosan kacag, olykor sápad, s tűzben ég!
Gyere Kedves ! Üljünk egymás mellett hosszan még.


Utasi Hajnalka versei

Utasi Hajnalka:
Kalapján emel egy keveset
(József Attila 100. születésnapjára)

Keményített lepedők
csüngnek
gőzölögve emelkednek
szállnak

Vak homályban reszket a padlás.
Munka, éhgyomor, fa- és szénlopás.
Karácsony anyát temet, halála lámpás.

Az élet inas keze folyton megint:
Fiam ! Ez nem vers ! Istenkáromlás !
Isten, a Mennyből nem fedd, kacsint.

Csoda verselő, ki az árvák magányán
remeg.
Ír, viaskodik a kor elégedetlenségén
remeg.

Szólj, harcolj "soha nem volt Pista"!
Attila vagy, a vers koronás királya !
Sorsod a penge élén megél - remél.

Tiszta szívvel káprázik a zakatolás.
A rakodópart alsó kövén a súlyos
ars poetica kalapján emel egy keveset,
keményített lepedők jelennek meg felette

csüngnek
gőzölögve emelkednek
szállnak keblükön
József Attilával



HÍREK

Koday Laszló galériája
Kattints a képre!


Gyerek sarok:))) versek, mesék, mondókák
nézz be hozzánk! >>>



Másképp látók
Internetes Irodalmi és Művészeti Kör

Copyright 2006. Minden jog fenntartva



Másképp látók - Internetes Irodalmi és Művészeti Kör